Walle kérdésére válaszolva azt tudom még mondani,hogy barackot,ringlót és szilvát az életben többet ne lássak!:))
Sikerült megutálnom,hiszen hetekig tonna számra szedtük le.Sőt én sokat voltam a csomagoló részlegben,ott meg tonna számra dobáltam el.Komolyan mondom napi szinten több mint egy tonnát csak úgy eldobáltam.
Mivel az első osztályú barackon egy karcolás sem lehet,ezért sokat kidobáltattak velem.Persze a skart sem veszik kárba mert igen jó pénzért azt is eladják.
Mivel nyelvtudás nélkül mentem ki a száz szerencsém az volt,hogy rengeteg a bulgár aki már évek óta kinn él.Ők nagyon sokat segítettek,mivel a bulgár szerb nyelvel szinte azonos.Az egy dolog volt,hogy nem szerettek bennünket mivel mi a szemükben azok voltak akik a munkát elvették tőlük,mert mi olcsóbban dolgoztunk.De azért munkán jól elvoltunk egymással,de semmi több.Minket "szerbóknak"hívtak,de egy istenért sem tudták megérteni,hogy miért magyarul beszélünk ha szerbiából jöttünk.Én nem is erőltettem a magyarázkodást.
Voltak még évek óta kinn élő románok,akik a magyar határtól messzebbről érkeztek.Azokkal nem tudtam beszélni,mert ők csak olaszul beszélnek egymással.Az olasz és a román nyelv nagyon hasonlít egymásra,ők szinte 1 év alatt perfect tudnak olaszul,míg a bulgárnak több év kell.
Albánokból egy két embert láttam,azok is csak olaszul beszélnek.Kerültük őket(de soha nem volt gond),mivel az albán alapból utálja a szerbet....de ez már politika,én pedig soha nem politizálok.
Marokkói és senegáli fekete is vankinn.Két fekete aranyos ember volt velünk,őket szerettük és kézzel lábbal meg is értettük egymást.
Mivel nagyon sokat voltunk bulgárokkal azokról azt tudom mondani,hogy nagyon csodálkozom rajtuk és az életükön amit kinn folytatnak.Mert mind úgy kezdte,hogy 1 kijött sok évvel ezelőtt és lassan lassan kihúzta a feleségét,gyerekét,sógorát,szomszédját.....és amikor már kinn volt mind egy idő után jól összevesztek a pénzen és attól kezdve nem beszélnek egymással,nem járnak egymáshoz kávéra....munkán muszályból eggyütt vannak,de ahogy lejár a munka idő rohannak haza és elvannak magukban.Ez nekem nagyon furcsa szokás,de Isten ments,hogy megszóljam őket mert nem tudhatom én hogyan viselkednék messze távol idegenben az ő helyükben.
Szóval bulgárul többet értek mint azelőtt,olaszul pedig a minimális szavak mondatok mennek,de azokat egy életre megtanultam.Itt tenném hozzá.hogy számomra a 2 legszebb olasz szó a :Basta és a Finito.Mármint elég és vége:))Ezeket mindég nagyon vártam,hogy elhangozzanak.
Volt olyan eset is a legelején,hogy amikor a csomagolóban a román munka vezető olaszul kezdte nekem mesélni a holnapi munkát és én csak pislogtam,eszembe jutott,hogy talán ért anmgolul és bizony angolul folytatta amit megértettemBüszke is voltam magamra,hogy az alap angol tudásom mégis csak jó valamire.
Hát most ennyi jutott eszembe,de nyugodtan kérdezhettek bármikor.
Utólag megtaláltam ezt a zeneszámot,amire nagyon sokat szedtem a barackot,mivel a bulgár munkavezetőnk vett egy kis rádiót és sokat hallgattuk szedés közben.Még táncikált is hozzá:)))Felejthetelen élmény marad ez is számomra:)))
Sikerült megutálnom,hiszen hetekig tonna számra szedtük le.Sőt én sokat voltam a csomagoló részlegben,ott meg tonna számra dobáltam el.Komolyan mondom napi szinten több mint egy tonnát csak úgy eldobáltam.
Mivel az első osztályú barackon egy karcolás sem lehet,ezért sokat kidobáltattak velem.Persze a skart sem veszik kárba mert igen jó pénzért azt is eladják.
Mivel nyelvtudás nélkül mentem ki a száz szerencsém az volt,hogy rengeteg a bulgár aki már évek óta kinn él.Ők nagyon sokat segítettek,mivel a bulgár szerb nyelvel szinte azonos.Az egy dolog volt,hogy nem szerettek bennünket mivel mi a szemükben azok voltak akik a munkát elvették tőlük,mert mi olcsóbban dolgoztunk.De azért munkán jól elvoltunk egymással,de semmi több.Minket "szerbóknak"hívtak,de egy istenért sem tudták megérteni,hogy miért magyarul beszélünk ha szerbiából jöttünk.Én nem is erőltettem a magyarázkodást.
Voltak még évek óta kinn élő románok,akik a magyar határtól messzebbről érkeztek.Azokkal nem tudtam beszélni,mert ők csak olaszul beszélnek egymással.Az olasz és a román nyelv nagyon hasonlít egymásra,ők szinte 1 év alatt perfect tudnak olaszul,míg a bulgárnak több év kell.
Albánokból egy két embert láttam,azok is csak olaszul beszélnek.Kerültük őket(de soha nem volt gond),mivel az albán alapból utálja a szerbet....de ez már politika,én pedig soha nem politizálok.
Marokkói és senegáli fekete is vankinn.Két fekete aranyos ember volt velünk,őket szerettük és kézzel lábbal meg is értettük egymást.
Mivel nagyon sokat voltunk bulgárokkal azokról azt tudom mondani,hogy nagyon csodálkozom rajtuk és az életükön amit kinn folytatnak.Mert mind úgy kezdte,hogy 1 kijött sok évvel ezelőtt és lassan lassan kihúzta a feleségét,gyerekét,sógorát,szomszédját.....és amikor már kinn volt mind egy idő után jól összevesztek a pénzen és attól kezdve nem beszélnek egymással,nem járnak egymáshoz kávéra....munkán muszályból eggyütt vannak,de ahogy lejár a munka idő rohannak haza és elvannak magukban.Ez nekem nagyon furcsa szokás,de Isten ments,hogy megszóljam őket mert nem tudhatom én hogyan viselkednék messze távol idegenben az ő helyükben.
Szóval bulgárul többet értek mint azelőtt,olaszul pedig a minimális szavak mondatok mennek,de azokat egy életre megtanultam.Itt tenném hozzá.hogy számomra a 2 legszebb olasz szó a :Basta és a Finito.Mármint elég és vége:))Ezeket mindég nagyon vártam,hogy elhangozzanak.
Volt olyan eset is a legelején,hogy amikor a csomagolóban a román munka vezető olaszul kezdte nekem mesélni a holnapi munkát és én csak pislogtam,eszembe jutott,hogy talán ért anmgolul és bizony angolul folytatta amit megértettemBüszke is voltam magamra,hogy az alap angol tudásom mégis csak jó valamire.
Hát most ennyi jutott eszembe,de nyugodtan kérdezhettek bármikor.
Utólag megtaláltam ezt a zeneszámot,amire nagyon sokat szedtem a barackot,mivel a bulgár munkavezetőnk vett egy kis rádiót és sokat hallgattuk szedés közben.Még táncikált is hozzá:)))Felejthetelen élmény marad ez is számomra:)))
